Horv�tok Magyarorsz�gon

Horv�torsz�g 1102-t�l a Magyar Szent Korona r�sze volt, vagyis a k�t orsz�g k�z�s uralkod� fennhat�s�ga al� tertozott. �gy a horv�t �s a magyar arisztokr�ci�nak mindk�t orsz�gban voltak birtokai, �s a horv�t arisztokr�cia sokszor k�tnyelv� volt (a Zr�nyiek, Batthy�nyiak, Erd�dyek, N�dasdyak), �s a magyar politik�ban, kult�r�ban is nagy szerepet j�tszott. Jurisics Mikl�s vagy a Frangep�nok neve szint�n a magyar t�rt�nelemb�l is ismert.
A 16 sz�zadt�l indult meg a horv�t lakoss�g menek�l�se a t�r�k el�l �szak fel�, �s az 1529-32 k�z�tt eln�ptelenedett Vas, Zala, Somogy, Sopron �s Moson megy�kbe horv�tok telepedtek le.

A horv�tok t�bb etnikai csoportott alkottak �s alkotnak ma is:
A/ a bunyev�cok
Sz�rmaz�suk: Hercegovina, Dalm�cia
A 14 sz�zad v�g�n � 16 sz�zad elej�n err�l a ter�letr�l a r�gi horv�t lakoss�g elt�nt: a t�r�k el�l Horv�torsz�gba, a tengermell�kre, Magyarorsz�gra �s Ausztri�ba telep�ltek.

1463 Bosznia t�r�k megsz�ll�sa ut�n t�bbezren menek�ltek Magyarorsz�gra, boszniai ferencesek vezet�s�vel

A B�csk�ba 1622 t�j�n jutottak el a bunyev�cok Szabadka, Baja �s Zombor k�rny�k�re.
A R�k�czi-felkel�s alatt Ausztria oldal�n �lltak � sokat szenvedtek a kurucokt�l is.
Bunyev�c pl�b�ni�k a 18 sz�zadban: Buda, Szentendre, T�r�kb�lint, T�k�l, Ercsi, F�ldv�r, Csepel, Baja, Borsod, Alm�s, Katym�r, Szentiv�n, Cs�voly, Gara, Bokod, Szabadka, Vaskut, Dusnok, B�tya, Zombor, Hercegsz�nt�, Miletic, Karasevo. Nem alakult ki k�r�kben polg�ri oszt�ly �s �rtelmis�g, ez�rt a 19. sz�zad v�g�n k�nnyen magyarosodtak. K�l�n egyh�zszervezet�k sem volt.

B/ sok�cok
K�t alcsoport
�preko druma� � az �ton t�l: P�cs-Moh�cs �t k�t oldal�n
�preko planine� � a hegyen t�l: K�s�d, Als�szentm�rton, a baranyai h�romsz�g
a Dr�va ment�n

A bosny�kok �s a sok�cok a Boszni�b�l betelep�lt katolikus �s pravoszl�v d�lszl�vokat jelentik, de a t�rt�neti irodalom �ltal�ban a sok�cokat is bosny�koknak nevezi.


C/ a nyugat-magyarorsz�gi horv�tok beteleped�se a 15-18. sz�zad idej�re esik, jobb�gyok �s katon�k voltak, k�zt�k a K�szeget v�d�, Zenggb�l (Senj) sz�rmaz� Jurisics Mikl�s katon�i. Ezeknek a horv�toknak a nagyobb r�sze a trianoni b�k�vel Ausztri�hoz ker�lt.

D/ murak�zi horv�tok
A Zr�nyi-birtokokra k�lt�ztek nagyobb sz�mban horv�tok.