Horvtok Magyarorszgon
Horvtorszg 1102-tl a Magyar Szent Korona rsze volt, vagyis a kt orszg kzs uralkod fennhatsga al tertozott. gy a horvt s a magyar arisztokrcinak mindkt orszgban voltak birtokai, s a horvt arisztokrcia sokszor ktnyelv volt (a Zrnyiek, Batthynyiak, Erddyek, Ndasdyak), s a magyar politikban, kultrban is nagy szerepet jtszott. Jurisics Mikls vagy a Frangepnok neve szintn a magyar trtnelembl is ismert. A 16 szzadtl indult meg a horvt lakossg meneklse a trk ell szak fel, s az 1529-32 kztt elnptelenedett Vas, Zala, Somogy, Sopron s Moson megykbe horvtok telepedtek le.
A horvtok tbb etnikai csoportott alkottak s alkotnak ma is: A/ a bunyevcok Szrmazsuk: Hercegovina, Dalmcia A 14 szzad vgn 16 szzad elejn errl a terletrl a rgi horvt lakossg eltnt: a trk ell Horvtorszgba, a tengermellkre, Magyarorszgra s Ausztriba telepltek.
1463 Bosznia trk megszllsa utn tbbezren menekltek Magyarorszgra, boszniai ferencesek vezetsvel
A Bcskba 1622 tjn jutottak el a bunyevcok Szabadka, Baja s Zombor krnykre. A Rkczi-felkels alatt Ausztria oldaln lltak sokat szenvedtek a kurucoktl is. Bunyevc plbnik a 18 szzadban: Buda, Szentendre, Trkblint, Tkl, Ercsi, Fldvr, Csepel, Baja, Borsod, Alms, Katymr, Szentivn, Csvoly, Gara, Bokod, Szabadka, Vaskut, Dusnok, Btya, Zombor, Hercegsznt, Miletic, Karasevo. Nem alakult ki krkben polgri osztly s rtelmisg, ezrt a 19. szzad vgn knnyen magyarosodtak. Kln egyhzszervezetk sem volt.
B/ sokcok Kt alcsoport preko druma az ton tl: Pcs-Mohcs t kt oldaln preko planine a hegyen tl: Ksd, Alsszentmrton, a baranyai hromszg a Drva mentn
A bosnykok s a sokcok a Bosznibl beteleplt katolikus s pravoszlv dlszlvokat jelentik, de a trtneti irodalom ltalban a sokcokat is bosnykoknak nevezi.
C/ a nyugat-magyarorszgi horvtok betelepedse a 15-18. szzad idejre esik, jobbgyok s katonk voltak, kztk a Kszeget vd, Zenggbl (Senj) szrmaz Jurisics Mikls katoni. Ezeknek a horvtoknak a nagyobb rsze a trianoni bkvel Ausztrihoz kerlt.
D/ murakzi horvtok A Zrnyi-birtokokra kltztek nagyobb szmban horvtok. |