Bevezet�

Az �jnak, mint �lelemszerzo �s harci eszk�znek t�rt�nelemform�l� ereje a tuzgy�jt�s vagy a ker�k feltal�l�s�nak jelentos�g�hez m�rheto. Sok ezer �ves t�rt�nete elv�laszthatatlanul �sszeforrt az emberi kult�r�k �s t�rsadalmak fejlod�s�vel. Ez�rt lehetetlen v�llalkoz�s volna , hogy az osember kezdetleges fegyver�tol a mai modern �jakig tart� hossz� �t minden egyes �llom�s�t r�szletesen bemutassuk. Csak arra t�rekedt�nk, hogy az �j�szat hist�ri�s k�nyv�bol a legfontosabb �s leg�rdekesebb fejezeteket felvillantsuk.
Lapozzunk h�t bele az �j�szat t�rt�net�nek vaskos, a n�pek sokas�ga �ltal �rt k�nyv�be, n�zz�k meg honnan ered �s hov� fejlod�tt az �j.

 

Az �j�szat t�rt�nete

 

Az elso �jra utal� jelek a felso a csiszolt kokorban jelennek meg i.e. 35000 8000 k�z�tt. Dr. Saxton Pope, a modern vad�sz�j�szat �tt�roje szerint az osemberek egyes ter�leteken m�r 50 ezer �vvel ezelott is �jjal vad�sztak. Ezt a pattintott kony�lhegyek is bizony�tj�k.
Az oskor muv�szei csod�latos elevens�ggel �s sz�ps�ggel meg is �r�k�tett�k barlangk�peiken a b�l�nyekre, szarvasokra �jjal vad�sz� t�rsaikat. Ezek a rajzok �s festm�nyek Franciaorsz�gb�l, Spanyolorsz�gb�l �s �szakAfrik�b�l is eloker�ltek.
Az �j szorosan kapcsol�dva a tuzgy�jt�s felfedez�s�hez �s a pattintott k�vek haszn�lat�hoz, egym�st�l f�ggetlen�l, t�bb helyen alakult ki. �gy az �j felfedez�se nemcsak t�rben, hanem idoben is egy sz�lesebb s�vba teheto. Ezt a v�lem�nyt l�tszik al�t�masztani az a t�ny is, hogy az �jat Ausztr�lia �s �jZ�land kiv�tel�vel az eg�sz vil�gon ismert�k.
A t�rzsek v�ndorl�sa is nagy hat�ssal volt az �j�szat elterjed�s�re �s az �jk�sz�t�s technik�j�nak folyamatos fejlod�s�re. Az �jk�sz�t�shez haszn�lhat� anyagok, a helyi term�szeti adotts�gok alapvetoen meghat�rozt�k az adott r�gi�ban kialakul� �jak form�j�t �s fel�p�t�s�t.
Az �j kezdetben foleg keleten �s a F�ldk�zi-tenger t�rs�g�ben terjedt el. K�sobb, �gy 16 ezer �vvel ezelott, amikor az �zsiai n�pek Amerik�ba t�rt�no v�ndorl�sa megkezdod�tt a Bering-szoros akkor m�g sz�razf�ldi �sszek�ttet�st biztos�t� f�ldnyelv�n, az �j is �tjutott Amerika partjaira.
Adatok �s r�g�szeti leletek az afrikai kontinensen is bizony�tj�k az �j�szat elterjed�s�t.
A hossz� �vezredek alatt az emberi t�rsadalmakban v�gbemeno v�ltoz�sokkal egy�tt jelentosen �talakult az �j is, �s annak t�rsadalmi szerepe. Az �j m�r nemcsak mint vad�szeszk�z szerepelt, hanem hadifegyverr� is v�lt. Birodalmak �s civiliz�ci�k j�ttek l�tre, amelyek legfontosabb alapja, biztos�t�ka az �jjal felszerelt katonas�g volt.

 

 

Az �j mint fegyver

 

M�r Babil�ni�ban, a mai Irak ter�let�n, a hajdanvolt Sum�r kir�lys�gban �s Egyiptomban is felismert�k e fegyver jelentos�g�t. Az assz�roknak �s az egyiptomiaknak k�l�n �j�szcsapataik voltak.
Az �jas hal�szat legr�gibb �br�zol�s�val is egyiptomi dombormuveken tal�lkozunk.
Az egyiptomi k�z�pbirodalmakat a hikszoszok harci szekeres �j�sz serege s�p�rte el. Oket pedig tov�bbi �j�sz n�pek k�vett�k. Ilyenek voltak a Babilont leig�z� hettit�k �s a kegyetlens�g�krol ismert assz�rok, akik kiv�l� vad�sz�j�szok voltak.
Saj�tos, de t�rv�nyszer� volt, hogy leig�ztat�suk eszk�z�t, az �jat, �s a hozz� kapcsol�d� harc�szati m�dot a leig�zott n�pek is hamarosan �tvett�k h�d�t�ikt�l.
A perzsa hadsereg alapj�t, fo eross�g�t is �j�szok adt�k. Az �j�szat igazi mesterei a perzs�kn�l a m�dek voltak. Oket m�r gyerekkorukt�l tan�tott�k az �jaz�s muv�szet�re. A perzs�k olyan �j�sz sereget �ll�tottak ki, akik �n �s szar�eros�t�s�, �sszetett �jaik seg�ts�g�vel �ri�si ter�leteket hajtottak uralmuk al�. A r�gi g�r�g�k is ismert�k az �j jelentos�g�t, hiszen l�ndzs�s katon�ikat a perzsa �j�szok z�poroz� nyilai sokszor meg�lt�k, m�gis a h�bor�ban csak a gyalogos egys�gek haszn�lt�k az �jat, fok�nt az ellens�g nyugtalan�t�s�ra.
A r�maiak az �j had�szati jelentos�g�t nagyon lebecs�lt�k, s mint a gy�v�k fegyver�t megvetett�k. Helyette a d�rd�t �s a r�vid kardot r�szes�tettek elonyben. Noha a r�mai l�gi�k v�g�l is elfogadt�k az �jat, s gyakran nagy sikerrel alkalmazt�k is, mint pl. Crassus, aki i.e. 53ban 50 ezer fonyi ellens�get semmis�tett meg 1000 �j�sszal, ez a hadseregben bevezetett �j�t�s azonban m�r k�son j�tt, s a birodalom katonai erej�n m�r nem tudott lend�teni. R�ma felvir�gz�s�val teh�t az �j eur�pai fejlod�s�ben sz�net �llt be, s ezt csak a nom�d pusztai n�pek megjelen�se t�rte meg.
A sztyepp�k lovas harcosa �vezredek sor�n r�m�letben tartotta a k�rnyezo �llamok letelep�lt, v�ros �s falulak� lakoss�g�t. A fenyegetetts�g, a r�m�let elhom�lyos�totta a n�pek l�t�s�t, �s r�szben emberfeletti, r�szben �llati tulajdons�gokkal ruh�zta fel a sztyepp�krol elot�ro veszedelmet. Hol a l�val egybenott �jas, bunk�s kentaurnak l�tt�k, hol a bun�ket megtorl� "isten ostor�nak". Mert ak�r ellens�gk�nt j�ttek, ak�r kereskedok�nt, ak�r sz�vets�get aj�nlottak, mindenk�ppen fenyeget�st, idegenszerus�get l�ttak l�ra termetts�g�kben, szokatlan harcm�djukban, fegyver�kben, a t�r�keny �jban, amelybol m�gis �ld�klo ny�lesot z�d�tottak minden szembehelyezkedore. �ld�zni nem lehetett oket, mert nyomtalanul eltuntek a puszt�k v�gtelenj�ben, legyozni nem lehetett, mert nem voltak �lland� lakhelyeik. Ha valamely csoportjukat zsoldjukba fogadt�k is, idegenek, kiismerhetetlenek maradtak, ha letelep�tett�k is oket, �s �tvett�k fegyvereiket, ruh�ikat, az mit sem haszn�lt a puszt�k belsej�bol �jra elot�ro hord�k �z�n�ben. Nem csoda h�t, hogy emberev�ssel, v�riv�ssal, �llati kegyetlens�ggel ruh�zt�k fel oket a f�lelemben tartott �llamok lak�i, �s fizett�k az ad�t.
A babon�s f�lelemtol �s az ebbol fakad� gyul�lettol �sszekusz�l�dott k�pbol k�t von�s emelkedik ki a sztyeppei n�pekre vonatkoz�an mindig egyforma �less�ggel, tisztas�ggal; az, hogy kiv�l�an �rtettek a l�hoz �s f�radhatatlan lovasok voltak, �s az, hogy t�nem�nyes �gyess�ggel kezelt�k �jaikat, elore, h�tra, oldalt is lottek, nyilaik fekete toll�n ott �lt a biztos hal�l. Elso k�pviseloik, a szk�t�k, az �j�szok n�p�nek nevezt�k magukat.
Az �korban �s a k�z�pkorban a sztyeppei n�pek k�z�l, a szk�t�k, hunok, t�rk�k, avarok, majd oseink is, a honfoglal� magyarok, ut�nuk a kunok �s v�g�l a mongolok vagy tat�rok komoly t�nyezoi voltak a vil�g t�rt�nelemnek.
Itt Eur�p�ban, ha az idosz�m�t�s ut�ni �vsz�zadok �s a k�z�pkori �j�szat�t akarjuk bemutatni, alapvetoen k�t �jt�pusr�l, az egyszeru egyenes vagy bot�jr�l, illetve az �sszetett visszacsap� vagy reflex�jakr�l kell sz�lnunk. A bot�j vagy ahogy az angolok nevezt�k, a "longbow", az angolok kez�ben �rte el fejlod�s�nek cs�cspontj�t. A reflex�jak elsosorban az avarokkal, a hunokkal �s a magyarokkal jutottak Eur�p�ba, k�sobb a tat�rok �s a t�r�k�k is ilyen t�pus� �jakkal vettek erot Eur�pa jelentos r�sz�n.

 

 

 

A bot�j

 

Az angol bot�j, vagy "longbow", azaz "hossz� �j" t�nyleges eredete a t�rt�nelem hom�ly�ba v�sz. Az V. sz�zad k�r�l a kontinens alf�ldjei felol a szaxonok vagy magyarul a sz�szok �rasztott�k el Britanni-�t. Val�sz�nuleg ok voltak azok, akik az oslakoss�got az �jjal megismertett�k.
A vad walesi t�rzsek is ez ido t�jt ker�lhettek kapcsolatba ezekkel az Anglia m�s vid�kein haszn�latos �jn�l hosszabb �jakkal. A vikingek, akik D�ni�b�l �s a Skandin�v f�lszigetrol indultak h�d�t� �tjaikra, szint�n nagy hat�ssal lehettek a brit sziget oslakosaira. Ok m�r nagyon hat�kony fegyverk�nt haszn�lt�k az �jat. H�d�t�suk Britanni�ban az i.e. 950tol 850ig terjedo idoszakra teheto.
Kulcsfontoss�g� szerepe volt az �jnak a normann h�d�t�sok sor�n is. A hastingsi csat�ban 1066-ban a normannokat a maga is kiv�l� �j�sz h�r�ben �ll� H�d�t� Vilmos vezette gyozelemre. Ettol az idotol kezdve, saj�tos m�don �ppen a normann �j�szok hat�s�nak k�sz�nhetoen Angli�ban is megkezdod�tt az �j�szat fejlod�se, s az �jnak, mint meghat�roz� jelentos�gu harci eszk�znek t�bb sz�z �ves egyeduralma.
Az angol �j�szat cs�cspontj�t az 1337tol 1453ig tart� �n. sz�z�ves h�bor� alatt �rte el. M�r a cr�cyi csat�ban 1346ban a III. Edward �s fia, a 16 �ves "fekete herceg" vezette angol �j�szok ism�telt ny�l-z�porai gyakorlatilag megfelezt�k a francia sereget. Az ellens�g vez�re, IV. F�l�p elsosorban a genovai sz�mszer�j�szaira t�maszkodott, azonban a csatat�ren v�gigvonul� felhoszakad�s el�ztatta a sz�mszer�jak ideg�t, �s �gy azok haszn�lhatatlann� v�lnak.
A sz�z�ves h�bor� v�ge fel� az angolok �jabb gyozelmet arattak a franci�k felett V. Henrik vezet�s�vel. Az 1415ben lezajlott agincourti csat�ban ism�t a k�nnyu �j�szok d�nt�tt�k el a k�zdelmet. Ezek a gyalogos �j�szok alig voltak t�bben 5000n�l. Folyamatos "tuz " alatt tartott�k az elbizakodott, j�l felszerelt, fok�nt lovagokb�l �ll� francia sereget. Az �tk�zet v�g�re a 225 ezer fot sz�ml�l� francia seregbol 115 ezer maradt a csatat�ren, m�g az angolok csak n�h�ny sz�z embert vesz�tettek. Ez a gyozelem, amely alapvetoen a mintegy 6 l�b kb. 180 cm hossz�, 100 font 50 kg h�z�ereju, t�bbnyire tiszaf�b�l k�sz�lt egyenes �jnak volt k�sz�nheto, meghozta a halhatatlans�got a b�tran harcol� szabad parasztoknak, a yeomanoknak �s az angol hossz� �jnak is.
VIII. Henrik kiv�l� vad�sz �s k�pzett �j�sz volt, nagyon nagyra �rt�kelte az �jat. Az �j �s a ny�l ir�nti rajong�sa volt az oka, hogy r�gi bar�tj�t �s gyermekei tan�t�j�t, Roger Ashamet arra biztatta, hogy �rja le, foglalja �ssze az �j kezel�s�nek m�dj�t. A eredm�ny az 1545ben megjelent Toxophilus c. k�nyv lett, amely az elso pontos �r�sos �tmutat�s az �jjal val� l�v�s egyes f�zisair�l. Ilyen �rtelemben ez volt az elso �j�szattal foglalkoz� k�zik�nyv, hiszen pontosan le�rja �s megmagyar�zza, hogyan kell az �j�sznak megfeleloen b�nnia fegyver�vel. VIII. Henrik egy�bk�nt t�bb �j�szt�rsas�got is alap�tott. Az elso a Szent Gy�rgy t�rsas�g volt 1537ben.

 

A reflex�j

 

Az egyszeru (egyfajta anyagb�l l�vo �jtest) reflex�j m�r a csiszolt kokorszaki kaspi kult�r�kban megjelenik, s az oskorban az Ib�riaif�lszigetrol �s �szakAfrik�b�l a keleti mediterr�neumon �t eg�szen Indi�ig eljut. Fejlettebb v�ltozata, az �sszetett (t�bbfajta anyagb�l �ssze�ll�tott �jtest) reflex�j az i.e. II. �vezredben a keleti mediterr�neumban jelent meg. Az egyszerubb �jform�kat, a ny�lhegyek v�ltozatoss�g�t �s feltehetoen a h�ti tegezt is az oskori vad�szat sz�ks�gletei hozt�k l�tre, de a messzire hord� �sszetett reflex�jat �s a t�megesen elo�ll�that� ny�lhegyeket csak a vaskor keleti despotikus �llamainak �s h�d�t� harci kocsis t�rzseinek haditechnik�ja teremtette meg.
Az V-X. sz�zadi sztyeppi harcosok kifinomult, �sszetett reflex�ja, amely a maguk kor�nak a cs�cstechnik�j�t jelentette, gyorsan elterjedt nemcsak K�na, de Eur�pa fel� is, elsosorban az avarok, a hunok, majd az osmagyarok �ltal a legnyugatabbra.
Ez a fajta �j �vezredekig a harc �s a vad�szat legfontosabb eszk�ze volt a sztyepp�n. A szinte folyamatos hadakoz�s sor�n egyre magasabb fejletts�guv� v�lt az �j�szfelszerel�s �s ez visszahatott az �jra, mint vad�szfegyverre is. Fok�nt az�rt, mert a vad�szat egyben �lland� fegyvergyakorlatot is jelentett a lovas harcosnak. A gyakorl�snak olyan szervezett form�i voltak, mint p�ld�ul a nagy t�rzsi �s �llami vad�szatok, gyakran kifejezetten hadgyakorlati funkci�val, m�sr�szt az �vszakos kultikus l�v�szversenyek a sztyeppi vad�szj�t�kok elott. A sztyeppei n�peket csak akkor elozt�k meg az eur�paiak, amikor a tozfegyverrel minos�gileg magasabb rendu fegyver birtok�ba jutottak �s a vil�gkereskedelem fovonala �tkanyarodott a nyugati f�lg�mbre. Most m�r nyugodtan megszeml�lt�k az addig f�lt nom�d harcost, sz�mba vett�k egzotikus fegyvereit, felszerel�s�t, berakt�k m�zeumaikba, s minthogy a v�ltoz�st nem tapasztalt�k, azt hitt�k, az idok kezdete �ta ilyen volt. Kisebb m�rt�kben, de a k�naiakra is �llt ez az �rz�kcsal�d�s, ok is hajland�k a hunokat mandzsu kori �lt�z�kben �s felszerel�ssel �br�zolni.
A feudalizmus idej�n a lovagi nevel�s alapj�ul szolg�l� "h�t lovagi k�szs�g" k�z�tt ott tal�lhat� az �jaz�s is, amely elsosorban a katonai c�lokat szolg�lt �s csak m�sodsorban testnevel�st.

 

Az �j, mint vad�szeszk�z

 

Az �jk�sz�t�s m�r a korai kokorszakt�l kezdve m�s �s m�s ir�nyt vett Eur�p�ban, Afrik�ban �s �zsi�-ban. Ez azt mutatja, hogy az adott ter�leten az �kol�giai t�nyezok elt�rtek egym�st�l, azaz a rendelkez�sre �ll� nyersanyagok �s a vad�szott �llatfajok m�sok voltak, �s ez a k�r�lm�ny befoly�solta az �j fel�p�t�s�t, mechanikai szerkezet�t.
Az �j vad�szati alkalmass�g�hoz nem f�rhet k�ts�g, hab�r a mai vad�szok hajlamosak megfeledkezni arr�l a t�nyrol, hogy az ember t�bb t�zezer �ven kereszt�l eredm�nyesen vad�szott �jjal. A t�rt�nelmi idok �jai a maiakn�l sokkal gyeng�bb minos�guek voltak, m�gis alkalmasak a vad elejt�s�re. A mai �jak lopontoss�ga sokkal nagyobb, az �tlagos �j�sz minden neh�zs�g n�lk�l beletal�l 25 m t�vols�gr�l a 12-15 cm �tm�roju k�rbe. Az igaz�n j� �j�szok sz�r�sa ezen a t�vols�gon mind�ssze 5 cm. Ez a lopontoss�g t�k�letesen el�g ahhoz, hogy a vadat a megc�lzott ponton eltal�ljuk. Az �j ereje pedig elegendo ahhoz, hogy a vesszot b�rmely nagyvad test�n kereszt�lrep�tse, ami a vadat �pp�gy meg�li, mint a puskal�v�s. Az �j vad�szati alkalmass�g�t bizony�tja a t�bb t�zezer vad, amit �vente a vil�gon elejtenek, k�z�tt�k sok afrikai vastagborut is.
Term�szetesen az �j a goly�sfegyverrel nem versenyezhet, a j� �j�sz ezt tudja �s ennek megfeleloen alkalmazza. Az �j vad�szias lot�vols�ga 30-40 m, ami a goly�s fegyverhez k�pest csek�ly. �ppen ebben rejlik bizonyos elonye a pusk�val szemben . A vad�sz�j�sz, fegyver�nek korl�tozott lot�vols�ga miatt "testk�zelbol" vad�szik. Ez a vad olyan fok� megfigyel�s�t �s megismer�s�t teszi lehetov�, melyre a pusk�s vad�szatban ritk�n ad�dik lehetos�g. Az �jas vad�sznak, ha eredm�nyt akar el�rni, uralnia kell a vad�szat tudom�ny�t, feladat�t hat�konyabban kell megoldani, jobban kell cserkelni, jobban kell ismerni a vad viselked�s�t. Az �j k�ny�rtelen�l megmutatja a vad�sz hib�it, m�g a puska nagy lot�vols�ga, hat�konys�ga sokszor pal�stolja azokat. Az �jjal el�rt vad�szsiker a vad�sz teljes�tm�ny�t k�zvetlenebb�l bizony�tja.
Az �jas vad�szat �lland� gyakorl�st, gondoss�got, �nuralmat, t�relmes �s etikus magatart�st ig�nyel, melyek a vad�sz� ember leg�rt�kesebb tulajdons�gai.

 

A vad�sz�j�sz sport kialakul�sa

 

A vad�sz�j�szat, mint modern sporttev�kenys�g val�sz�nuleg akkor sz�letett meg, amikor az utols� kaliforniai yana indi�n, Ishi , a sz�zadelo civiliz�ci�j�ba cs�ppenve megtan�totta dr. Saxton Pope orvost az �jk�sz�t�s �s az �jjal val� vad�szat osi tudom�ny�ra. Vad�szkalandjaikr�l sz�l Saxton Pope h�res k�nyve, a " Vad�szat �jjal �s ny�llal". Ishi hal�la ut�n 1916t�l Pope Arthur Younggal egy�tt folytatta tov�bb az �jas vad�szatot �s sikeres vad�sz�j�szokk� v�ltak. Bebizony�tott�k, hogy �jjal minden vadfaj elejtheto.
Fred Bearnek k�l�n�sen nagy �rdemei vannak a vad�sz�j�szat elterjeszt�s�ben , mert �j�sz felszerel�seket gy�rt� �zemeiben k�zvetlen�l elomozd�totta a vad�sz�j�szat technikai fejlod�s�t. �szakAmerika nagyvadjainak vad�szata mellett Afrik�ban �s Indi�ban is sikeres vad�sz�j�sz exped�ci�kat vezetett, s telev�zi�s musorokban n�pszer�s�tette a vad�sz�j�szatot. Tom Jenningsnek is sokat k�sz�nhet a vad�sz�j�szat a csig�s �jak tov�bbfejleszt�s�ben �s gy�rt�s�ban j�tszott �tt�ro szerep��rt.
A modern vad�sz�j�szat oshaz�j�ban, az Egyes�lt �llamokban ma mintegy 3 milli� vad�sz�j�szt tartanak nyilv�n, s az �j�szok sz�m�ra 1934 �ta k�l�n vad�szid�nyeket �llap�tanak meg . Sz�mos kiv�l� szakfoly�irat �s szakk�nyv �ll az �rdeklodok rendelkez�s�re �s speci�lis k�pz�si rendszert dolgoztak ki a vad�sz�j�szok oktat�s�ra.
A vad�sz�j�szat az ut�bbi �vtizedekben Eur�p�ban is teret h�d�tott mag�nak.
Magyarorsz�gon a vad�sz�j�sz sport az 50-es, 60-as �vekben indult el, de fejlod�s�t a vad�sz�j�szat jogi rendezetlens�ge akad�lyozta. M�rf�ldk�vet jelentett a Magyar Terep �s Vad�sz�j�sz Egyes�let megalakul�sa 1988ban. A terep�j�sz sport mellett a vad�sz�j�szatnak is elso szervezeti form�j�t alak�totta ki.
A vadgazd�lkod�sr�l �s vad�szatr�l sz�l� 8/1993. (I.30.) FM rendelet teremtette meg az �jjal val� vad�szat t�rv�nyes felt�teleit, bele�rtve a k�pz�s �s az �llami vad�szvizsg�n val� r�szv�tel lehetos�g�t is.

 

A vad�sz�jakr�l r�viden

 

A vad�sz�jak �vezredeken �s kult�r�kon �t�velo fokozatos fejlod�si folyamat sor�n csiszol�dtak, t�k�letesedtek, ez a folyamat m�g ma sem �rt v�get.
Korunkban a vezeto ipar�gak eredm�nyei (karbon, ker�mia, a sz�m�t�g�pekkel optim�lisra tervezett alkatr�szek, stb.) is megjelennek az �j�szat eszk�zt�r�ban.
A vad�sz�jak k�z�tt szerkezet�ket tekintve az egyszeru ( egyfajta anyagb�l k�sz�tett ) tiszafa vagy �vegsz�las �jakt�l a bonyolult �sszetett (t�bb anyagb�l �p�tett) �jakig szinte minden eloofordul.
M�k�d�s�ket tekintve, mely formai megjelen�sben is t�kr�zodik, h�rom fo csoportra oszthat�k:
� Alaphelyzetben egyenes, t�rol�skor esetleg egyenes kar�hoz k�t�z�tt bot�j. Jellemzoen a term�szeti n�pek haszn�lj�k m�g ma is �lelemszerz�sre.� Az alaphelyzetben (azaz leengedett t�rol�helyzetben) ellent�tesen hajl�, m�sn�ven visszacsap� reflex�j. Az 1970es �vek elej�tol jelennek meg a sz�tszerelheto (take down) �jak, melyek a vad�sz-�j�szok k�r�ben is elterjedtt� v�lt.
A mai vad�sz�jak "k�z�pl�vok", ami azt jelenti, hogy a markolat felso r�sz�n tal�lhat� kiv�g�s, az �n. "ablak", lehetov� teszi, hogy a ny�lvesszo megk�zel�toleg az �j f�ggoleges szimmetriatengely�n haladjon �t. A r�gi �jak nem voltak k�z�pl�vok. A megjeleno ablak miatt v�lik sz�t a jobb, illetve a bal-kezes �j markolatform�ja.
� A csigakerekes �tt�tellel kieg�sz�tett �jak forradalmi �tlete az amerikai H.W. Allentol sz�rmazik, 1961ben k�sz�tett ilyen �jat.
Az �tt�teles �jak nagy elonye a reflex�jakkal szemben, hogy c�lz�skor a fel�n�l is kisebb erovel kell tartani a teljesen kih�zott �jat.
A csig�s �tt�tel� vad�sz�jak k�t nagy csoportba sorolhat�k:
Az elsoben a karok v�g�n elhelyezett excentrikus csigakerekek m�dos�tj�k a h�z�erot. A m�sodikban a csiga�tt�tel az �j k�z�pr�sz�n helyezkedik el, ilyen p�ld�ul az Oneida Labs. �jai.
A csig�s �jak l�nyeges �tt�r�st a "kik�nny�t�ssel", a k�l�nb�zo energiat�rol� �s gyors�t� k�pess�ggel tervezett �tt�telekkel �s nem utols� sorban a hagyom�nyos �jakhoz k�pest r�videbb fel�p�t�s�kkel jelentett�k. Tulajdons�gaiknak k�sz�nhetoen kisebb fizikai ero sz�ks�ges haszn�latukhoz, mint a reflex�jakhoz. Csig�s �jjal tov�bb tud c�lozni a vad�sz, �gy ki tudja v�rni a kiszemelt vad legkedvezobb helyzetbe ker�l�s�t. Tov�bb� az �tt�teles �jak �ltal�ban 8-10%kal gyorsabban l�vik ki a vesszot, mint a reflex�jak, �gy a vesszo r�pp�ly�ja laposabb, ez�ltal a tal�lati pontoss�g javul.Az �lo vad n�lk�li vad�sz�j�szat
Az amerikai sz�khelyu Nemzetk�zi Vad�sz�j�sz Sz�vets�g (IBO) kidolgozta a FITA terep�j�szathoz nagyon hasonl� versenyrendszer�t, amelyben jel�letlen t�vols�gokr�l kell a lolapra rajzolt vadat vagy az �letnagys�g� szoborszeru �llatalakot elejteni vad�szias l�v�ssel. Ennek megfeleloen lehetnek 2 D (dimenzi�s) vagy 3 D rendszeru versenyek, melyekben vil�g �s kontinensversenyeket is rendeznek k�l�nb�zo kateg�ri�kban �s oszt�lyokban.

 

Az �j, mint sporteszk�z

Az �j�szat, mint sport �s a szabadido elt�lt�s�nek egyik form�ja, Angli�ban , a modern sportok oshaz�j�ban fejlod�tt ki pontos szab�lyokkal �s rendszerekkel. Manaps�g a vil�g legt�bb orsz�g�ban uzik versenyszer�en �s szabadidosportk�nt az �j�szatot.
A Nemzetk�zi �j�sz Sz�vets�get (Federation Internationale de Tir � l' Arc = FITA) 1931-ben lengyel javaslatra h�vt�k �letre Belgium, Sv�dorsz�g, Csehszlov�kia, Franciaorsz�g �s Lengyelorsz�g r�szv�tel�vel.
Haz�nkban a harmincas �vek elej�n kezdett kibontakozni az �j�szat, 1932ben rendezt�k az elso orsz�gos bajnoks�got, a l�v�sz sz�vets�g szervez�s�ben. Az elso orsz�gos bajnok Gelencs�r Gy�rgy volt.
A II. vil�gh�bor� ut�n a sport�g hazai fellend�t�s�ben nagy szerepe volt Frantisek Hadas csehszlov�k vil�gbajnoknak, aki nagy seg�ts�get ny�jtott a magyar �j�szsport �jj�szervez�s�ben.
A Magyar �j�sz Sz�vets�g (MISZ) 1957ben alakult meg, s 1959ben rendezt�k az elso �sszetett versenyt. Ugyanebben az �vben a stockholmi vil�gbajnoks�gon m�r a magyar versenyzok is r�szt vettek.
A Magyar �j�sz Sz�vets�g viszonylag r�vid fenn�ll�sa �ta kituno eredm�nyek sz�lettek, melyek arany bet�kkel �r�dtak be a sport�g t�rt�net�be.
A sz�vets�gen bel�l a szak�gak tev�kenys�g�t h�rom szakmai bizotts�g seg�ti: a p�lya�j�sz, a terep-�j�sz �s a vad�sz�j�sz.
A Sportt�rv�ny elo�r�sainak megfeleloen a Magyar �j�sz Sz�vets�g 1996. december 14-i rendk�v�li �talakul� k�zgyul�s�n k�ztest�lett� alakult �t, a r�gi nevet megtartva.

 

Az �j�szat �s az olimpiai j�t�kok

Az �kori olimpi�k musor�n az �j�szat nem szerepelt, de a j�t�kok �nnep�lyes megnyit�sakor az �j�szok is sz�hoz jutottak.
Elosz�r 1900ban, a p�rizsi olimpia keret�ben rendeztek nemzetk�zi �j�szversenyt. Itt belga, francia �s ausztr�l gyozelem sz�letett. Az 1904es Saint Louisi olimpia alkalm�val ki�rt nemzetk�zi versenyen amerikai versenyzok gyoztek.
A j�t�kok hivatalos musor�n elosz�r 1908-ban Londonban, majd 1920-ban Antwerpenben szerepelt az �j�szat.
�tvenk�t �v sz�net ut�n 1972-ben ker�lt fel ism�t az olimpia musor�ra. A m�ncheni olimpi�n �s az azt k�veto j�t�kokon csak egy�ni versenyeket rendeztek, de 1988ban Sz�ulban csapatverseny is volt.
A FITA verseny�j�szat :
Ide taroznak a verseny�j�szat azon sz�mai, amelyek a Nemzetk�zi �j�sz Sz�vets�g (FITA) �ltal kidolgozott szab�lyok �ltal ker�lnek megrendez�sre:
� p�lya�j�sz ( az olimpiai versenysz�m)
� terem�j�sz (25 �s 18 m)
� terep�j�sz (jel�lt �s jel�letlen t�vols�gok 5-60 m k�z�tt terepen)
� clout �j�sz
� flight �j�sz ( t�vl�vo versenysz�m, itt szerepel a l�b�t� �j )
� skiArc ( mint a biatlon, de �jjal kell loni) versenysz�mok.
A FITA �ltal elismert szabadt�ri p�lya �s a teremversenyeken lehet kateg�ri�nk�nt �s oszt�lyonk�nt vil�g �s kontinenscs�csokat el�rni.